Az alvászavarok viszonylag gyakoriak az idősek körében, sokan alszanak kevesebbet a szükségesnél, ahogy öregszenek. Ennek oka lehet a diagnózisuk miatt szedett gyógyszerek, de orvosi vagy pszichológiai nehézségek is. Bár az alvásminták a korral változnak, az alvászavarok és az ébredés utáni fáradtságérzet nem természetes velejárója az öregedésnek.

Ahogy öregszünk, belső óránk egyre kevésbé hatékony, ami koraibb elalváshoz és ébredéshez vezet. Az idősek nehezen alszanak el, rövidebb ideig alszanak, gyakran ébrednek fel, vagy kevésbé jó minőségű alvásuk van. Az alvászavarok azonban minden korosztályt érinthetnek. „Az 55 év felettiek mintegy 50%-ának gondot okoz az elalvás és az alvás minősége. Az álmatlanság az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, különösen az idősek körében. Gyakran együtt jár orvosi, pszichiátriai vagy neurológiai rendellenességekkel. Az álmatlanság összefüggésbe hozható a stresszel, a gyógyszerekkel, a rossz alvási szokásokkal vagy az alváskörnyezet változásával is. Az elsődleges alvászavar azt jelenti, hogy nincs más orvosi vagy pszichiátriai oka.” magyarázza MUDr. Miriama Šatalová, a banski kórház hosszú távú betegekkel foglalkozó osztályának orvosa. Több tanulmány is megállapította, hogy azok az idősek, akiknek alvászavarai voltak, már korábban is fennálló egészségügyi problémákkal küzdöttek, és fizikailag kevésbé voltak aktívak. Az alvászavarokat okozó egészségügyi állapotok közé tartoznak az olyan súlyos betegségek, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. A jó alvást akadályozzák a különböző típusú krónikus fájdalmak is, vagy éppen ellenkezőleg, a fájdalom tartja ébren az embert éjszaka.

„Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők 39%-a rendszeresen 6,5 óránál kevesebbet aludt, ami megnövekedett halálozási kockázatot eredményez. Az alvást befolyásolják a neurológiai betegségek, a reflux, az irritábilis bél szindróma, az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség is, amelyek növelhetik az alvási apnoe kockázatát” – tette hozzá. magyarázta MUDr. Šatalová. Nem ritka, hogy az idősek olyan gyógyszereket szednek az elsődleges diagnózisukra, amelyek mellékhatásként az alvást is befolyásolják. Ezek főként vízhajtók, egyes vérnyomáscsökkentők, kortikoszteroidok, antidepresszánsok vagy antihisztaminok. A koffein, az alkohol és a dohányzás szintén hozzájárulhat az alvászavarokhoz.

„A betegekkel szerzett többéves tapasztalataink azt mutatják, hogy az idősek leggyakoribb alvásproblémái elsősorban alvásproblémák, egyes tanulmányok szerint a 65 év felettiek 50-70%-a egyáltalán nem tud elaludni. Egy másik jelentős probléma az obstruktív alvási apnoe, vagyis az alvás közbeni rövid légzésmegszakítások, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a felső légutak ismételten elzáródnak. Becslések szerint ez a 65 év feletti emberek 20-60%-át érinti.” egy tapasztalt szakértő elmagyarázza a valóságot. A harmadik szövődmény a nyugtalan láb szindróma, vagyis a lábak alvás közbeni mozgatásának igénye. Bármely életkorban kezdődhet, de súlyosabban érinti a középkorú és idősebb felnőtteket, akiknél gyakrabban fordulhat elő és hosszabb ideig tarthat. Ha valaki csak kivételesen nem alszik jól, fáradtnak érzi magát, és napközben kevésbé teljesítőképes. Ha azonban a probléma gyakran ismétlődik, az általánosságban megváltoztatja az életminőséget. Ebben az esetben szakemberhez kell fordulni.

„Idősek esetében ajánlott először nem gyógyszeres kezeléseket alkalmazni, például a hirtelen fellépő és krónikus álmatlanság esetén kognitív-viselkedésterápiát. Ez utóbbi magában foglalja az alvásra nevelést, az ingerkontrollt, az ágyban töltött idő korlátozását. Tanulmányok azt mutatják, hogy a kognitív-viselkedésterápia nagymértékben javította az alvásminőséget az álmatlanságban szenvedőknél”. magyarázza MUDr. Šatalová. Az orvosok szerint a jó alvási szokások kialakíthatók, de néhány szabályt be kell tartani.

„Mindenekelőtt rutinra van szükség, minden nap ugyanabban az időben kell lefeküdni és felkelni, az ágyat csak alvásra kell használni, munkára nem, lefekvés előtt csendes tevékenységeket kell végezni, például olvasni, kerülni kell az erős fényeket lefekvéskor, és nyugtató és kényelmes hálószobai környezetet kell fenntartani. Jó ötlet, hogy közvetlenül lefekvés előtt korlátozza a folyadékfogyasztást, lefekvés előtt 3-4 órával ne egyen, és lefekvés előtt közvetlenül ne végezzen testmozgást. Célszerű meleg fürdőt venni, hogy ellazuljunk, és elkerüljük a napközbeni alvást. Ha az elalvási nehézségek 20 percig tartanak, akkor fel kell kelnie, és valamit tennie kell, mielőtt visszamegy az ágyba. A kényszerített alvás megnehezítheti az elalvást. Ha ezek a változtatások nem elegendőek, orvosa gyógyszeres kezelést javasolhat. A gyógyszeres kezelés semmiképpen sem helyettesítheti a jó alvási szokásokat, de rövid távon némi enyhülést hozhat. Az altatókat csak rövid távon ajánlott szedni. Az álmatlanság kezelése azonban egyéni,” hozzáteszi MUDr. Šatalová.