A világszerte több millió embert érintő demencia olyan állapot, amely mind a diagnosztizált betegek, mind családtagjaik életét befolyásolja. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2020-ban a világ népességéből több mint 50 millió ember fog demenciában szenvedni.

A demencia nem csupán egy önálló betegség, hanem a kognitív funkciók csökkenésével járó tünetek csoportja. A normális öregedéstől eltérően a demencia memóriavesztéshez, zavartsághoz és a mindennapi feladatok elvégzésére való képtelenséghez vezet. Természetesen ez attól függ, hogy az egyén milyen stádiumban van. A 65 év feletti időseknél nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, a betegségben genetikai tényezők, a családi kórtörténet és a szív- és érrendszeri betegségek is szerepet játszhatnak.

„Azokban az esetekben, amikor a születéstől számított 3 éves koron túl kognitív hanyatlás következik be, demenciáról beszélünk. A fiatal korban jelentkező demencia azonban ritka. A demencia kifejezést a közösségi funkciók idősebb korban bekövetkező hanyatlásához társítjuk, általában 65 év feletti embereknél. A demencia leggyakrabban az Alzheimer-kórral találkozunk, amely világszerte a demenciák 60%-át teszi ki. Az Alzheimer-kórban jelentkező demencia (DAT) elsődleges neurodegeneratív betegség, amelyet a kognitív képességek fokozatos csökkenése és a függetlenség elvesztése jellemez. Statisztikailag a demencia kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. A betegség kialakulásának valószínűsége 65 éves korig 1% körüli, 65 és 85 éves kor között a kockázat 5%-ra emelkedik, 85 éves kor felett azonban a kockázat 40% körüli. A DAT legtöbb esete a sporadikus szenilis forma, ami azt jelenti, hogy 65 éves korban vagy annál idősebb korban alakul ki. Hogy biztosan megmondani, mitől, azt nem tudjuk. A 65 évesnél fiatalabb korban kialakuló, szenilis kor előtti formák sokkal ritkábbak, és az összes DAT körülbelül 10%-át teszik ki, és ezek között gyakran vannak genetikailag meghatározott formák is. Sajnos a jelenlegi orvostudomány nem tudja gyógyítani, de még csak megállítani sem az Alzheimer-kórban jelentkező demenciát. Korán diagnosztizálhatjuk azonban, kezeléssel jelentősen lelassíthatjuk a betegség előrehaladását, és így biztosíthatjuk a DAT-betegek számára a kényelmes, független élet éveit. A probléma azonban az, hogy a korai stádiumban a demencia gyakran depressziós és szorongásos tünetekben nyilvánul meg, amelyeket gyakran alábecsülnek, vagy a pszichiátrián kívüli szakterületek orvosai nem kezelnek” – tette hozzá. magyarázza Mykola Zholob, az AGEL Levicei Kórház pszichiátriai ambulanciájának orvosa. A demenciában szenvedő betegek kezelése összetett folyamat, amely a farmakoterápia, a pszichoszociális támogatás, a rehabilitáció és a gondozás kombinációját foglalja magában. Fontos hangsúlyozni, hogy demencia esetén a kezelés nem vezet teljes gyógyuláshoz, de javíthatja a beteg és családja életminőségét.

„A demencia megelőzése elsősorban az aktív agyi tevékenységen alapul. A kognitív hiányosságok kialakulásának megelőzésére vagy késleltetésére a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a tanulás. Tanuljon valami újat, új nyelveket, játsszon hangszeren, szerezzen új információkat, oldjon meg keresztrejtvényeket, Sudokut és más rejtvényeket, növelje a friss levegőn töltött időt, csökkentse a televízió előtt töltött időt, és az agya hosszan tartó, jó működéssel fogja meghálálni. Pszichés nehézségek megjelenése esetén ne szégyellje magát, hanem minél hamarabb forduljon pszichiáterhez. Ez segít időben felismerni és beállítani a szükséges kezelést. A korai diagnózis és a rendszeres ellenőrzés döntő fontosságú e betegség esetében. Nem kell váltójegy a pszichiáterhez, csak hívjon fel és kérjen időpontot”. tette hozzá a szakértő. Az AGEL Levice Kórház pszichiátriai ambulanciája az A pavilon 5. emeletén található. A járóbeteg-rendelőbe a Call Centeren keresztül lehet időpontot kérni. Vizsgálatra időpontot lehet kérni, hosszú várakozási idő nélkül.