Május 16-án van a Nemzetközi Cöliákia Nap. Szlovákiában több mint 33 ezer embert tartanak nyilván ezzel a diagnózissal, de a Szlovák Gasztroenterológiai Társaság szerint valójában sokkal többen vannak. Becslések szerint 10 cöliákiásból akár 9-et nem diagnosztizálnak.

A coeliakia tipikusan egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a glutén fogyasztása után a szervezet saját sejtjeit támadja meg, károsítva a vékonybél nyálkahártyáját. A glutén egy olyan fehérje, amely az általánosan használt gabonafélékben található – a búza, az árpa, a rozs és a zab például tartalmazza. „Amikor a glutén megjelenik a cöliákiások szervezetében, az immunrendszerük veszélyesnek értékeli azt, és védekező gyulladásos folyamatot indít el ellene. Ez a gyulladás károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, amely így képtelen a tápanyagok befogadására és felszívására. Egészséges embernél a vékonybél nyálkahártyája nagyon strukturált, úgynevezett cillikből áll, amelyeken keresztül minden tápanyag felszívódik. A coeliakiásoknál a gluténfogyasztás okozta ismételt gyulladás ellapítja vagy kisimítja a villiket, és károsítja azokat. Ennek következtében a táplálékban lévő tápanyagok nagyon nehezen szívódnak fel, és ennek következtében az egész szervezet szervei és szövetei károsodnak. magyarázta MUDr. Soňa Lobotková, az AGEL Bánovce Kórház belgyógyászati osztályának orvosa. A cöliákia előfordulása világszerte évről évre nő. Szlovákiában több mint 33 ezer regisztrált cöliákiás van, de ez csak a jéghegy csúcsa.

„A szám valójában sokkal magasabb. A statisztikák és a szakértők szerint 10-ből 9 coeliakiás nem diagnosztizált, a betegek akár 80%-a nem tud a diagnózisáról. Becslések szerint akár 45 ezer nem diagnosztizált cöliákiás is lehet hazánkban. Ezek riasztó számok, mert az elhanyagolt és késői diagnózis súlyos egészségügyi szövődményekhez vezet. Ha a cöliákiát nem diagnosztizálják, még ha a beteg nincs is nagy bajban, a szerveket érintő betegségfolyamatok tovább folytatódnak, olykor igen súlyos következményekkel. A kezeletlen cöliákiásoknál nagyobb a kockázata más autoimmun és rosszindulatú betegségek, például limfóma, pajzsmirigybetegség, 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Minél korábban diagnosztizálják a cöliákiát, annál nagyobb az esély az egészségi állapot teljes korrekciójára. Az a cöliákiás, akit korán diagnosztizálnak, és gluténmentes étrendet követ, alapvetően egészséges ember” – tette hozzá. magyarázta MUDr. Lobotková. Bár a cöliákia kialakulásának pontos oka nem ismert, a szakértők szerint a belső és külső tényezők – a cöliákia kialakulására hajlamosító genetikai paraméterek, valamint a környezet, az életmód és a gluténfogyasztás hatása – kombinációja.

„Mindennek kell lennie valamilyen kiváltó oknak, gyakran pszichés vagy fizikai stressz, szülés, sérülés, műtét, vírusos betegség, ami legyengíti a szervezetet, és a cöliákia kitöréséhez vezet. A cöliákia nem csak a gyermekkor betegsége, ahogy sokan gondolják, bármely életkorban előfordulhat. Belgyógyászati osztályunkon nem ritkán előfordul, hogy idősebb betegeknél diagnosztizáljuk a cöliákiát. A diagnózis felállítása a vérből a cöliákia specifikus antitestek vizsgálatával kezdődik, amelyek emelkedése esetén gasztrofibroszkópos vizsgálatra küldjük a beteget a vékonybél nyálkahártyájából történő mintavétellel – biopsziával -, majd a minták szövettani vizsgálata megerősíti a diagnózist. A cöliákia egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó gluténmentes diéta. A szigorú gluténmentes diéta betartása esetén a prognózis kiváló” – mondta a szakember. jegyezte meg a tapasztalt orvos. A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának. Valójában nagyon változatos tünetei vannak, amelyek még attól függően is változhatnak, hogy a beteg gyermek vagy felnőtt.

„Érdekes módon a cöliákiás betegeknek csak körülbelül 50%-ánál jelentkeznek klasszikus bélrendszeri tünetek, mint például hasmenés, fogyás és hasi fájdalom. Ezek a tünetek általában gyakoribbak és kifejezettebbek a gyermekeknél. A felnőtt betegeknél, akiket szintén a belgyógyászati osztályon látnak, a cöliákia megnyilvánulásai változatosak. A bélrendszeri tünetek nem olyan gyakoriak, és akár teljesen hiányozhatnak, vagy a hasmenés enyhe és időszakos lehet, és gyakoribbak a nem specifikus emésztési panaszok, mint például a teltségérzet, a puffadás vagy az étvágytalanság. A betegek általában bélrendszeren kívüli tünetekkel jelentkeznek, mint például fáradékonyság, vas- és folsavhiányos vérszegénység (anémia), korai csontritkulás, migrén, bőrmegnyilvánulások, májbetegségek, depresszió vagy pszichiátriai zavarok, nőgyógyászati zavarok, spontán vetélés, sőt meddőség. A tápanyagok nem megfelelő felszívódása a cöliákia által károsított vékonybélből a szervezet valamennyi rendszerére hatással van. Ezért, ha egy beteg ezek közül a problémák közül bármelyikben szenved, mindenképpen tanácsos a bélben is keresni azok lehetséges okát” – mondta a szakember. állapította meg MUDr. Soňa Lobotková belgyógyász.